10.fejezet - Légy erős!

"Maradj erős... Mert ha elgyengülsz nem kelsz fel többé!" 

~ Dennis Cooper

Kirázott a hideg ahogy a hideg ujjait az arcomnál éreztem. Gyengéd volt, mégis durvának éreztem. Két ujja közé fogta államat, majd feljebb emelte a fejemet. 

- Nyisd ki a szemed! - suttogta lágyan ami arra késztetett hogy szót fogadjak neki. Lassan kinyitottam a szemem és az ő szinte már fekete  szemeit bámultam. Mintha elfelejtettem volna azt, hogy ki ő, mit csinált velem. Aztán minden beugrott. Elrántottam a fejem, majd ellöktem magamtól, így már nagyobb volt a távolság köztünk és tisztán tudtam gondolkodni. - Mi a baj? Azt hittem élvezed. - kacsint rám, majd elkezd pimaszul mosolyogni. Itt lett elegem, fel ment bennem a pumpa. 

- Mit képzelsz te magadról? Ki vagy te, hogy csak így elrabolj és ilyeneket csinálj? Hmm? Áruld már el nekem! - indultam el felé kiabálva. Hirtelen különös erőt éreztem, olyat mit még soha és ezzel együtt az önbizalmam is növekedni kezdett. Dennis csak állt egy helyben és csak bámult. Nem hátrál, nem próbált védekezni egyszerűen csak bámult, mintha valami érdekes lett volna rajtam.

- Elképesztő! - suttogta úgy, hogy még én is alig hallottam, majd megálltam és végignéztem magamon. A testem körül lila fény jelent meg és szó szerint ragyogtam. Nem értettem hogy mi történik velem, talán felgyulladok? Ijedten néztem rá Dennisre aki csak megrázta a fejét. - Nem... Nem az nem lehet...! - csak ezt hajtogatta és ezzel még jobban megijesztett. Éreztem amint könnyek szökik a szemembe, majd egymás után folynak le az arcomon. Elindult sebesen felém, majd megölelt. - Nyugodj meg, jó? Shh, nincs semmi baj. - kezdte el simogatni a fejemet, de én nem akartam ilyen özel kerülni hozzá ezért megpróbáltam újból ellökni, de az erőm elfogyott, összerogytam a karjaiban, csak ő tartott. Mikor már éreztem, hogy jobban vagyok eltávolodtam tőle és ő is hagyta. 

- E-ez mi volt? - a hangom remegett.

- Én sem tudom, de egy valaki tudja. Az pedig a bátyád. - elkerekedett a szeme.

- Drake tényleg itt van? Te szemét!

- Jó, jó! Csak menjünk már! - ragadta meg a csuklóm majd elkezdett maga után rángatni, majd hirtelen megfordult és végignézett rajtam. - Nem! Ez így nem lesz jó! - megfordított, majd visszataszigált a szobába. Az ágyra dobta a nadrágomat és egy hatalmas fekete pólót és rögtön beugrott.

- Te öltöztettél át ebbe? - mutattam magamra, majd elkerekedett a szemem mikor bólintott egyet és kilépett az ajtón. Én tátott szájjal vettem fel a kirakott ruhákat. Kitudja, hogy mit csinált ez az őrült...

Mikor sikerült felöltöznöm kinyitottam az ajtót és Dennis készen állt előttem mint egy testőr. 

- Nah indulás! - mikor kiléptünk a bejárati ajtón rögtön feltűnt, hogy már este van. Sokáig voltam kiütve. Egy nagy fekete autóban utaztunk, de egyikünk sem szólalt meg, mindketten csöndben voltunk. Dennis az útra koncentrált, én meg arra hogy megjegyezzem merre kell menni. Meg kell mentenem a bátyám ha tényleg elfogták és ha ő is olyan mint én... Megölik! Befordultunk egy kisebb útszakaszra, majd megálltunk. 

- Mikor kiszállunk, fogd meg a kezem és hajtsd le a fejed ha életben akarsz maradni! - tanácsolta, majd egyszerre szálltunk ki a kocsiból. Rögtön átjött az én oldalamra, megragadta a kezem és sebes léptekkel indultunk előre. Messziről észrevettem egy hatalmas nagy házat ahonnan fény szűrődött ki. Mikor egyre közelebb értünk már hangos nevetéseket is hallottam, ami elég ijesztő volt. Lehet, hogy nincs is itt a bátyám? Lehet hogy ez egy csapda? Meglepődtem mikor nem mentünk be a zajos, fényes házba hanem egy kisebb kuckónak az ajtaját nyitotta ki kulccsal. Mikor beléptünk bezárta és leinvitált az előttünk lévő lépcsőn. Ahogy egyre lentebb értünk kezdett megint világos lenni szintén úgy mint az előbbi házban, illetve a levegő is egyre hidegebb lett. Elkezdtem fázni ezért átöleltem magam és úgy sétáltam lejjebb.

- Nem akarod hogy inkább én öleljelek? - szólalt meg az az ördög mikor leértünk.

- Azt lássam meg és kitöröm a karod! - hallottam meg a bátyám hangját.

- Drake! - fordultam meg és mikor megláttam a karjába ugrottam. - Mi történik? - suttogtam a mellkasába.

- Törpe lehet egy kérésem? - hajolt le a fülemhez. Én csak bólintottam egyet. - Légy erős!